Betűméret Vissza a normál verzióra

KULTÚRA

MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ

A SZERB HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁSNAK KÉT ÉVSZÁZADOS HAGYOMÁNYA VAN MAGYARORSZÁGON

A szerb, polgári, hivatásos színjátszásnak közel két évszázados hagyománya van Magyarországon. Mi több - itt született. Horvát és Szerb Színházként indultunk volna, ha közbe nem szól a politika. Közölték velünk, hogy nem lehet: két különálló nyelvről és kultúráról van szó. Eddig ugyanaz volt a nyelv: szerbhorvát, de mától kezdve nem az. Mindenkinek el kellett döntenie, hova akar tartozni - aki nem így tett, két szék között a földön találta magát. Pesti Szerb Stúdiószínpad lett a nevünk. A Magyarországi Szerbek Demokratikus Szövetségének patronálásával. Nem volt egy négyzetméternyi területünk, amiről azt mondhattuk volna, hogy ez a színház. Lakásokban, irodákban, tantermekben próbáltunk, bérelt játszóhelyeken mutattunk be.

Bemutatóink sikeresek voltak, de ritkán érték meg a harmadik előadást. Megmérettetünk, és érdemesnek találtattunk az intézményesülésre. Pomáz Nagyközség Önkormányzata megalapított minket Joakim Vujic Szerb Színház - Pomáz néven. A megalapításkor elmulasztották észrevenni, hogy mi már akkor négy éve megalakultunk. Továbbra sem kaptunk egy négyzetméternyi színházat, csak a feladataink és adminisztrációnk duzzadt a sokszorosára. Embertelen körülmények között dolgoztunk, szó szerint utcán voltunk, mint intézmény. Alexov Lyubomír polgármester úr sietett segítségünkre, felkínálva Lórév Községben a lehetőséget a színház további működéséhez. Közös erővel színházi előadások megtartására tettük alkalmassá a kultúrházat.

Jelenleg Magyarországi Szerb Színház Kht. néven dolgozunk, lórévi székhellyel. Főtámogatónk a Magyar Köztársaság Kormánya. A Magyarországi Szerb Színház, folyamatos muködésének tízedik, jubileumi évét zárta 2001-ben. A színházat Rusz Milán színművész alapította és tíz évig arculatformáló egyéniségként állt a színház élén. 2002. év legfontosabb eseménye színházunk életében a vezetőváltás. Az új vezető Lengyel Gábor zeneszerző, társulatunk tagja, az első magyar-, és az első szerb rockopera ill. számtalan, más színpadi zenemű komponistája, a Joakim Vujic Szerb Színház - Pomáz volt menager igazgatója, aki a jövoőben, a színházban, új arculatot kíván kialakítani, és strukturális reformokat kíván alkalmazni.

A Magyarországi Szerb Színház jelentős részt vállal a magyarországi szerb kisebbség nyelv-, és identitásmegőrző programjában. Autentikus zenés színpadi művek létrehozásának tekintetében, színházi műhelyünk az össz-szerbség körein belül is egyedülálló. A magyarországi - és a jugoszláviai színházi szakma közötti kommunikációban, gyakorta vállalunk feladatokat, elősegítve az eszmecserét, a vendégjátékok létrejöttét, egyszóval a kultúrák közötti egészséges vérkeringést. A közönség tapsa és viharos szeretete kárpótol minket mindenért!

A Magyarországi Szerb Színház hivatalos weboldala

KIADVÁNYOK

A SZERB NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KIADVÁNYAI

Gyöngyszem a Duna Partján

A lórévi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat kiadványa Lórév és környéke népszerűsítése céljából született. A település történetét, jellegzetességeit mutatja be képekkel illusztrálva. A település életének fontos alkotóeleme a szerb nemzetiség, mely évszázadok óta a lakosság többségét alkotja. E történelmi etnikum mindennapi élete, élő szokásai fogadják az ide látogató vendégeket, meg persze a máig fennmaradt nyelv. Az erre tévedő, vagy tudatosan érkező látogatók az utcán gyakran találkozhatnak szerbül beszélő lakosokkal, bepillantást nyerhetnek mindennapjaikba, egyházi ünnepeikbe.

Lórév és környéke természeti szépségeit a Duna és ártere, továbbá az erdők és mezők festői képe teszi teljessé. A kitartó túrázók, művészek számára a festői táj mindig tartogat valami meglepetést. A településen tartózkodást eseménydúsabbá teheti számos helyi rendezvény és az itt lakó emberek barátságossága.

Ismerd meg szokásaidat

2009-ben ünnepeltük Lórév község első okleveles említésének 750 éves évfordulóját, s ekkor gondoltuk végig, mit is tudunk ezekről az évszázadokról? Mi maradt fenn az itt élő emberekről? Annak köszönhatően, hogy a falu nevét többször megemlítik az országos események kapcsán a történeti forrásokban, tudta a község történetét oly alaposan feldolgozni Lakos Ágnes levéltáros, történész a Száz magyar falu könyvesháza című Lórévről szóló milleniumi kötetében.

Kiadványunk az eltelt évszázadokból egy rövid időszakot próbál bemutatni az Ady Endre Gimnázium Honismereti szakköröseinek köszönhetően, akik a néprajzkutatás eszközeinek felhasználásaval a falu 19. század végétől a 20. század első feléig terjedő időszakát mutatják be dolgozataikban, megjelenítve a Lórévre jellemző szokásokat, hiedelmeket, életformákat, hagyományos szerb ételeket, gyermekjátékokat, a folklór és tárgyi néprajz örökségét.

Lórév Kincsei

Azt tartják rólunk, hogy mi egy büszke és nagyon összetartó kis szerb falu vagyunk, amely nehezen nyílik meg, és zárkózott az idegenekkel szemben. Ezt lassan kézzelfoghatóan tudjuk cáfolni, mert egyre többször jelenünk meg írott vagy képi formában, és ezt Lórévet szerető lakóként fontosnak tartom. Egyik oka, hogy véteknek érzem, ha nem ismerkedhetnének meg a tiszta szívű és nagy lelkületű lórévi emberrel, aki mindenekfelett szereti nyelvét, kultúráját, kincseit és nemzetiségi identitását.

A lórévi ember nincsen identitásválságban, ezt bátran kijelenthetem. Tudja, hová tartozik ezen a földgolyón, nem keverték meg a századok és a fejük felett átvonuló történelmi események, politikai érák és rendszerek. Tudjuk, hogy kik vagyunk, merre haladunk, és ezt továbbadjuk gyermekeinknek is, mert bennük a folytatás.