Lóréven már a török idők óta élnek ortodox keresztény szerbek, de nagyobb számban az 1690-es „Nagy bevándorlás” alkalmával érkeztek a településre. A község egyetlen temploma a Szt. Miklós ereklyéi áthozatalának szentelt, szerb ortodox templom. A mai egyhajós copf stílusú későbarokk templom a XVIII.sz. végén épült. Az írásos feljegyzések alapján már a XVII. században ezen a helyen fatemplom állt, melyet az 1705. évi újjáépítése után, 1714-ben Mihajlo Milosevics budai püspök szentelt fel. A templom mai alakját az 1850-es tűzvész utáni újjáépítés során nyerte el, tetőszerkezete pedig a torony sisakon feltüntetett 1895-ben készült. Belső berendezése Harminc Mihály a századforduló neves belsőépítészének tervei alapján lett kialakítva.
Az ikonosztáz vászonképeit a szlovákiai Jablonovcében (Gabloncban) Hoffrichter mester műhelyében festették 1901-ben. A templom külső felújítását 1994-ben a helyi Önkormányzat és a Budai Szerb Ortodox egyházmegye finanszírozta. A belső felújítás a II. Világháború során megsérült ikonosztáz képeinek restaurálásával kezdődött. 1997-ben főként helyi hívők adományaiból a képfal ikonjai lettek felújjítva, az ikonosztáz faszerkezetének restaurálása 2000-ben fejeződött be a hívek, Budai Egyházmegye és a Műemlék Hivatal támogatásával. A felújítás következő szakaszában 2004-ben elkészült az épület vízszigetelése. A rekonstrukció hátralévő szakaszában sor kerül az ablakok cseréjére a belső vakolat rekonstrukciójára és a bútorzat restaurálására.
Lórévi Szerb Ortodox Egyházközség és Parókia a Szerb Ortodox Egyház (Belgrádi Patriarkátus) Budai Egyházmegyéjének (székhelye: Szentendre) része. A helyi Egyházközség vezetősége nyolc tagú, elnöke Hraniszláv Péter. A parókiának 200 híve van. A rendszeres istentiszteletek mellett az iskolás korosztály számára hittanoktatás is folyik. A nagyböjti időszakban évente a „Nagyböjti esték” keretében előadások, koncertek és irodalmi estek megrendezésére kerül sor. Pünkösd első napja ortodox ifjúsági nap. 2006-ban elkészült Egyházközségünk közösségi háza, mely a közösségi alkalmak mellett, 4-6 fő számára zarándok ill. vendégházként is szolgál.
Az épületet a Habsburg császári család emeltette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyetlen főrangú áldozata, a Lórév mellett kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére. Az ítéletet 1848. szeptember 30-án a Görgey Artúr vezette katonai rögtönítélő bíróság hozta, s még aznap este végrehajtották. Fejér megye volt alispánját azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. A romantikus, neogótikus stílusú épületet 1858-59-ben emelték. Mivel a kivégzés helye ártér, mesterséges dombra építették, s a bejárat előtti lépcsővel tettek még ünnepélyesebbé. A kápolna egyhajós, homlokzatán rózsaablak és huszártorony látható. A nyíláskeretek és a támpillérek kőből készültek, a többi rész, a kor divatjának megfelelően nyerstéglából. Az északi és a déli oldalakon kőkeretes, nyújtott hatszöges beosztású ablakpárok figyelhetők meg.
A belül is egységes stílusú kápolnát az egyszerűség jellemzi, belseje keresztboltozatos hajóból és szentélyrészből áll. Utóbbi boltozata háromsüveges. A sarkokon a bordák címerpajzsos gyámkövekre végződnek.Leírások szerint a homlokzaton Ferenc József császár nevét lehetett olvasni latinul, belsejében pedig gótikus alakú oltáron egy életnagyságú feszület állt, Mária és Magdolna szobrai, valamint négy aranyozott gyertyatartó között. Napjainkban egy feszület az oltár központi eleme. Felszentelésére 1859. november 15-én került sor József főherceg, sok főúr, a kiterjedt Zichy-család számos tagja valamint helybéli lakosok körében. Az épület teljes körű restaurálása 2000-ben, a magyar millennium évében fejeződött be. A kápolnában korabeli dokumentumok, metszetek felhasználásával készült kiállítás tekinthető meg a korabeli közvéleményben nagy indulatokat kiváltó eljárásról, s a per résztvevőiről.
2022 Lórév Község Önkormányzata | Minden jog fenntartva! | Kapcsolat | Adatkezelési tájékoztató