Az Alkotmánybíróság augusztus végi döntése miatt nem lép életbe az az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható (vagy maradhat fenn a meglévő) vízi létesítmény.
Így tehát hatályban marad az eddigi szabályozás, melyek az alábbiak: A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) értelmében vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni, vízgazdálkodási bírság megfizetése mellett. A Vgtv. 29. § (7) bekezdése szerint azonban mentesül a vízgazdálkodási bírás megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, de a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. A kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között. A jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy réteg vízkészlet igénybevétele, érintése nélkül és legfeljebb 500 m 3 /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja és
c) nem gazdasági célú vízigény.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a vonatkozó rendelet szerint. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt! Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy várhatóan változik a jogszabály és a jogalkotó kitolja a bírságmentes ügyintézésre vonatkozóan határidőt, ezért javasoljuk, hogy még várjanak néhány hetet a kérelmek beadásával!
